Munkahelyi képzések támogatása mikro-, kis- és középvállalatok munkavállalói számára

A Felhívás kódszáma: GINOP-6.1.6-17

Magyarország Kormányának célja a munkavállalók foglalkoztathatóságának, munkahelyi készségeinek és kompetenciáinak javítása a vállalkozások versenyképességének növelése érdekében.

A Kormány a Partnerségi Megállapodásban célul tűzte ki az egész életen át tartó  tanulásban való észvétel ösztönzését és támogatását, amely elengedhetetlen a munkaerő versenyképességéhez és a társadalmi és gazdasági változásokhoz való folyamatos alkalmazkodáshoz.

A cél elérését a Kormány a mikro-, kis- és középvállalatok együttműködésével tervezi megvalósítani jelen elhívásban foglalt feltételek mentén.

Az együttműködés keretében a Kormány vállalja, hogy:

• A Felhívás feltételeinek megfelelő projektet a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program forrásaiból minimum 3 000 000 forint maximum 50 000 000 forint támogatásban részesíti a rendelkezésre álló forrás erejéig.
• Az előleggel kapcsolatos feltételeknek megfelelő támogatott projektnek a megítélt támogatás 50%-ának megfelelő, maximum 25 000 000 forint előleget biztosít.

A támogatási kérelmet benyújtó szervezet az együttműködés keretében vállalja2, hogy projektjemegvalósításával hozzájárul:

• a Partnerségi Megállapodásban foglalt célok eléréséhez, valamint
• az egész életen át tartó tanulás szakpolitikájának keretstratégiája a 2014/2020 közötti időszakra dokumentumban megfogalmazott célok eléréséhez.

A Felhívás indokoltsága és célja

Az Európai Unió Tanácsa az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre vonatkozó Európa 2020 stratégiában leszögezte, hogy „az egész életen tartó tanulás és készségfejlesztés kulcsfontosságú a jelenlegi gazdasági válság és a népesség idősödésének kezelése szempontjából, illetve az Európai Unió tágabb gazdasági és szociális stratégiájában. A felnőttkori tanulás fontos szerepet játszhat az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek elérésében és abban, hogy a felnőtt – különösen az alacsony képzettségű
és az idősebb – munkavállalók jobban tudjanak alkalmazkodni a munkaerő-piaci és társadalmi változásokhoz”. A Tanács kiemeli továbbá, hogy a gazdasági válság rövid és hosszú távú következményeinek a kezelése céljából szükség van arra, hogy a felnőttek rendszeresen növeljék személyes és szakmai készségeiket, kompetenciáikat; tekintettel a munkaerőpiac jelenlegi instabilitására és a társadalmi kirekesztettség csökkentésének érdekében ez különösen érvényes az alacsony képzettségű munkaerőre.

A Tanács állásfoglalásában felhívja a figyelmet, hogy a felnőttkori tanulás alapvető fontosságú alkotóeleme az egész életen át tartó tanulás folyamatának, és kiterjed minden olyan formális, nem formális és informális – akár általános, akár szakmai jellegű – tanulási tevékenységre, amelyet felnőttek végeznek eredeti tanulmányaik kiegészítése céljából. Ezzel egyidejűleg elismerni és támogatni kívánja azt a jelentős hozzájárulást, amelyet – a termelékenység, a versenyképesség, a kreativitás, az innováció és a vállalkozói készség erősítése révén – a felnőttkori tanulás tud nyújtani a gazdasági fejlődéshez.

Ezek alapján felszólítja a tagállamokat, többek között, hogy

• „nemre, illetve a személyes és családi körülményeikre való tekintet nélkül javítsa a felnőttek lehetőségét arra, hogy – személyes és szakmai fejlődésük, társadalmi szerepvállalásuk, alkalmazkodóképességük, foglalkoztathatóságuk és a társadalomban való aktív részvételük elősegítése érdekében – életük bármely szakaszában színvonalas oktatásban részesüljenek”;
• „biztosítson a felnőttek képzési szükségleteihez igazított, rugalmas oktatási és képzési lehetőségeket, ideértve a vállalati képzéseket és a munkahelyi tanulást is; vii. ösztönözze, hogy a munkáltatók körében nagyobb mértékben tudatosuljon, hogy a felnőttkori tanulás hozzá járul a termelékenység, a versenyképesség, a kreativitás, az innováció és a vállalkozói készség előmozdításához, és fontos tényező az alkalmazottaik foglalkoztathatóságának és munkaerő-piaci mobilitásának növelésében”;
• „A gazdaság versenyképességének alapvető feltétele, hogy a vállalkozásoknál versenyképes, a gazdaság igényeinek megfelelő képzettséggel és kompetenciákkal rendelkező munkaerő álljon rendelkezésre. A gazdasági, társadalmi és technológiai változások rendkívül gyors és folyamatos alkalmazkodást kívánnak a gazdaság szereplőitől, a vállalkozásoktól, a munkavállalóktól.

Magyarországon az egész életen át tartó tanulásban résztvevő 25-64 éves felnőttek aránya rendkívül alacsony: 6,3 % (2016, EUROSTAT). Ez a szám elmarad az Európai Unió  tagállamainak átlagától (10,8%), sőt a térségbe tartozó országokhoz képest is alacsonynak számít (ld. Csehország: 9,3%, Szlovénia: 11,9%).

A felnőttkori tanulás egyik legfontosabb színtere maga a munkahelyi környezet. A KSH több mint 30 ezer vállalkozást vizsgáló reprezentatív adatgyűjtés alapján 2015 folyamán a vállalkozások 44%-ánál vehettek részt az alkalmazottak valamilyen, a vállalkozás által támogatott szakmai képzésben. A közepes méretűeknek 15, a kisvállalkozások alkalmazottainak pedig 11%-a részesült szakmai képzésben 2015-ben.

Figyelembe véve a fentieket a felhívás fő célja, hogy az alkalmazottak foglalkoztathatóságának, a munkavállalók munkahelyi készségeinek és kompetenciáinak javítása révén növekedjen a vállalkozások versenyképessége, a mikro-, kis- és középvállalkozásokra vonatkozó képzéselérési arány tovább javuljon, és a támogatás ösztönözze a foglalkoztatókat munkavállalóik tudásának folyamatos fejlesztésére. További cél, hogy a vállalkozások saját forrásaikat kiegészítve minél több munkavállalójuk képzésbe történő bekapcsolódását tudják biztosítani, a képzést is tekintsék saját vállalkozásukba történő befektetésnek.

Jelen konstrukció a hazai foglalkoztatáspolitika, felnőttképzés, illetve az innovatív iparfejlesztés kulcsfontosságú stratégiáihoz egyaránt kapcsolódik. A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program prioritásainak kiemelt célja a vállalkozások versenyképességének javítása. Ennek keretében olyan hazai mintaértékű Ipar 4.0 és Internet Of Things (IoT) megoldásokat alkalmazó kis-, és középvállalati rétegre van szüksége Magyarországnak, amely a fejlesztések megvalósításával jelentős mértékű hatékonyság növekedést érhet el saját üzleti, termelő, kereskedelmi és szolgáltató folyamataikban. A konstrukció a hazai innovatív iparfejlesztés, céljainak megvalósítását és ezzel összhangban az Ipar 4.0 megoldások alkalmazását is elő kívánja segíteni. A Felhívás támogatja az Ipar 4.0 specifikus alkalmazások, ill. megoldások, a folyamatokra (process) épülő Ipar 4.0 szervezeti filozófia vállalati bevezetéséhez valamint fejlesztéséhez szükséges munkavállalói kompetenciák fejlesztését. Kiemelten támogatja mindazokat a mikro-, kis- és középvállalkozásokat, amelyek profilja illeszkedik az 1442/2016. (08.17) Korm. határozatban meghatározott Irinyi Terv keretében kiemelten fejlesztendő területek valamelyikébe, illetve amelyek az Irinyi Terv megvalósításával, az építőipari tevékenység technológiai fejlesztésének, hatékonyságának javításával és amelyek az IPAR 4.0 megoldásokat alkalmazásával összefüggésben beruháznak a munkavállalók kompetenciáinak fejlesztésébe.

A hazai kkv-k – különös tekintettel a mikro- és kisvállalkozások – innovatív szemléletének és naprakész üzleti tudásának növeléséhez az infokommunikációs technológiák (IKT) eszközök és alkalmazások készségszintű és professzionális használatának, vagyis a vállalkozások digitális gazdaságba történő beilleszkedésének javítása elengedhetetlen nemzetgazdasági szempontból.

A digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutató (DESI) eredménye (0,47) alapján Magyarország a 20. helyen áll a 28 uniós tagállamok sorában. A vállalkozások 16%-a él az elektronikus információcserét biztosító technológiák lehetőségeivel.6 A Felhívás kiemelten támogatja a vállalkozásokon belül a munkavállalók számára az IKT technológiák alkalmazásához szükséges tudás bővítését, az általános IKT készségfejlesztéstől a piac által biztosított (nem szállítói jellegű) rövid idejű szakmai képzésekig, illetve OKJ-s IKT képzésekig.

A munkahelyi képzések elősegítése egyik prioritását jelenti a 2014-2020 közötti időszak foglalkoztatáspolitikai célú fejlesztéseinek megalapozásával kapcsolatos szakpolitikai stratégiának, valamint a felnőttképzési beavatkozási prioritásokat és célrendszert is magában foglaló Életen át tartó tanulás szakpolitikáját bemutató keretstratégiának is. A mikro-, kis- és középvállalkozások munkavállalóit célzó képzések támogatása a munkavállalók foglalkoztathatóságának javításán keresztül hozzájárul az uniós célokkal összhangban lévő nemzeti vállalás teljesítéséhez, amely szerint foglalkoztatási arányt 75%-ra növeljük 2020-ra a 20 és 64 év közötti munkavállalók körében. Tekintve, hogy a felnőttkori tanulás egyik legjellemzőbb színtere a munkahely, a konstrukció segíti azt is, hogy hazánkban – az uniós célokkal összhangban – 2020-ra a 25-64 éves lakosok 15%-a vegyen részt felnőttkori tanulási tevékenységekben.

A munkavállalói csoportok nem egyforma arányban vesznek részt a munkahelyi képzésekben. Megfigyelhető egy erős szelektivitás a munkavállalók között életkoruk, iskolai végzettségük és a munkahelyi hierarchiában elfoglalt helyük szerint. A munkaadók inkább a jól képzett, közép- vagy magasabb szinten dolgozó, fiatalabb alkalmazottaik képzését preferálják. A munkahelyi tanuláshoz való hozzáférésben így hátrányba kerülnek azok, akiknek leginkább szükségük lenne a képzésre: az idősebb munkavállalók, a középfokú végzettségnél alacsonyabb végzettségűek, illetve az alacsony beosztásban dolgozó alkalmazottak. A Felhívás kiemelt célja ezért annak elősegítése is, hogy minél többen férjenek hozzá a munkahelyi tanulási lehetőségekhez azok közül, akik a munkaerő-piacon maradáshoz szükséges alap- és személyes kompetenciák fejlesztésére szorulnak.

Tény, hogy a hazai gazdasági teljesítmény bővülésével a foglalkoztatottak létszáma folyamatosan nő, 2017. II. negyedévben 68, 1 százalékos magyar foglalkoztatási ráta már meghaladja az uniós 67, 7 százalékos foglalkoztatási rátát, valamint a hazai 4,3 százalékos munkanélküliségi ráta pedig jóval kevesebb az EU 28 átlagában kimutatható 7,6 százalékos rátánál.

Ezzel párhuzamosan megfigyelhető tendenciaként a munkaerő iránti kereslet is folyamatosan növekszik, ami egyes ágazatokban, illetve régiókban már munkaerőhiányt okoz.

A hazai munkaerő-piaci tartalékba való beruházás ezért kulcsfontosságú, figyelembe véve azt, hogy a potenciális munkaerő-tartalék relatív nagysága régiónként, illetve azon belül megyénként is jelentős eltéréseket mutat. Miközben az ország középső és nyugati megyéiben már nemcsak a szakképzettekből, hanem az egyszerűbb munkát végzőkből is hiány van, a potenciális tartalék zöme ettől jelentős földrajzi távolságra található. A foglalkoztatottá válás valószínűsége szempontjából az egyik legfontosabb ismérv az iskolai végzettség. A munkaerőpiactól tartósabban távollévők számára a visszatérés még akkor sem könnyű, ha elvileg piacképes végzettséggel rendelkeznek. A tudás ugyanis időközben elavulhat, a munkahelyi környezethez történő alkalmazkodás képessége is folyamatos fejlesztésre szorul. A tartalékon belül jelentős arányban jelenlevő szakképzetlenek esetében létfontosságú az olyan képzés, amely a képzést elvégzőket valóban álláshoz is juttatja. Ennek egyik feltétele, hogy egy adott földrajzi terület képzési struktúrájának kialakításában a képzőhelyek mellett a potenciális munkáltatók is szerepet
kapjanak.

Az alacsony jövedelmű munkavállalók célzott képzésének megvalósításáért e felhívás keretében a támogatást igénylő saját munkavalói közül csak azok a személyek vonhatóak be, akik havi bruttó bére a támogatási kérelem benyújtását megelőző hat hónap átlagában nem haladta meg a 405 459 forintot.
A felhívás keretében a támogatást igénylőnek lehetősége van külső, a bevonás időpontjában nem foglalkozatott személyeket bevonni, a képzésekbe az alábbi célcsoportokból:
– bevonást megelőző 12 hónapban volt közfoglalkoztatott vagy
– legalább 3 hónapja regisztrált álláskereső vagy
– egyéb munkavállalási korú inaktív10 személyek (beleértve az oktatásban, képzésben részt nem vevő, foglalkoztatásban nem álló fiatalokat is).

Jelen Felhívás a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások munkavállalóinak szóló képzések
finanszírozását segíti, míg a nagyvállalatok a GINOP-6.1.5-17 Munkahelyi képzések támogatása nagyvállalatok munkavállalói számára című Felhívás keretében részesülhetnek támogatásban.

Jelen Felhíváshoz kapcsolódik a GINOP-6.1.7-17 Munkahelyi képzések támogatása mikro-, kis- és középvállalatok és nagyvállalatok munkavállalói számára indított képzések szakmai támogató programja című Felhívás, mely a gazdálkodó szervezetek képzési igényeinek megvalósulását kívánja támogatni, a szektor sajátosságainak figyelembevételével, biztosítva a vállalkozások által megszervezett, megvalósított képzések megfelelő minőségét és nyomon követését.

Forrás: https://www.palyazat.gov.hu/ginop-616-17-munkahelyi-kpzsek-tmogatsa-mikro-kis-s-kzpvllalatok-munkavllali-szmra Felhívás.pdf (Feltöltve: 2018-02-14 11:39:32)